Az állati nyersbőr kikészítése a legősibb mesterségek egyike. Ahhoz, hogy a bőr rugalmas maradjon, ne váljon törékennyé, ne enyvesedjen vissza nyersbőrré, a különféle célokra különböző módszerekkel kellett kikészíteni.
Az állati nyersbőr kikészítése a legősibb mesterségek egyike. Ahhoz, hogy a bőr rugalmas maradjon, ne váljon törékennyé, ne enyvesedjen vissza nyersbőrré, a különféle célokra különböző módszerekkel kellett kikészíteni.
A pergamen az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből (kecske, juh, borjú) készült fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lap.
Számtalan mesterségbeli ág foglalkozott a középkortól kezdve lábbeli készítéssel. A legjellegzetesebbek ezek közül a tímárok, vargák, bocskorosok, kapcások, sarusok, csizmadiák, papucsosok, később a cipészek
Honfoglalás előtti szűcs szavunk bolgár-török eredetű és jelentése "varrni" volt. Viszonylag korán elnyerte a mai jelentését: a ruházkodásra alkalmas szőrös bőr – nemes prém és juhbőr – kikészítésével és feldolgozásával foglalkozó mesterséget jelöli.
A 20. század végén létrejött szakmai megnevezés olyan elsősorban kézműves hagyományok mentén dolgozó egyéni alkotókat jelöl, akik a tervezéstől a kivitelezésig minden munkafolyamatot önállóan, egyedi megfogalmazásban végeznek.
A szíjgyártók és nyergesmesterek a legősibb magyar iparosok közé tartoznak. Híresek voltak már honfoglaló őseink között is. Honfoglalás kori sírleleteink olyan jellegzetesek, hogy azok csak hazai, magyar mesterek művei lehettek.
A könyvkötés története akkor kezdődött, amikor a terjedelmes tekercsekről áttértek a kódex fűzött formájára. Eleinte a pergament is tekercsben használták, de amikor rájöttek, hogy mindkét oldalára is lehet írni, a bőr széleit egyenesre vágták, kétszer meghajtották, és vékony szíjjal összefűzték.
A középkortól kezdve egész Európában óriási divatja volt a különféle övön hordott, övről lecsüngő bőr bugyroknak, szütyőknek, erszényeknek.
A 19. században több szakma egyesítéséből jött létre ez az új iparág. Keletkezésének fő oka az új tárgyféleségek (pénztárca, irattartó, neszesszer, tolltartó, szemüvegtok stb.) kialakulása volt s nem utolsósorban a női táskák, retikülök divatja.